Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Deme Róbert

1999. június 24.

Székelyudvarhely új társulata, a tavaly alakult Tomcsa Sándor Színház 1998. nov. 6-án tartotta megnyitó előadását Móricz Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az elmúlt szezon előévadnak volt tekinthető, hiszen a vendégművészek folyamatos foglalkoztatására az anyaszínházi elfoglaltságuk miatt nem volt lehetőség. Csupán az említett előadást láthatta a közönség, valamint a más színházakkal kialakult együttműködés jegyében kapott produkciókat. 1999 júniusától viszont minden tekintetben állandó színházi tevékenység kezdődik. Tizenkét főállású színész alkotja az udvarhelyi társulat magját: Boér Orsolya, Csiki Csengele, Csurulya Csongor, Deme Róbert, Dunkler Róbert, Fincziski Andrea, Gábor László, Lőrincz András, Pető Nóra, Sarkadi Zoltán Gábor, Sütő Udvari András. Mellettük olyan nagyszerű művészek segítik az együttes munkáját, mint Molnár Gizella, Vitályos Ildikó, Balázs Éva, Krizsovánszky Szidónia. A művészeti vezető Merő Béla mellett rendezni fog Lohinszky Loránd, Nagy István, Gáspár Tibor, tárgyalások folynak egy fiatal romániai végzős rendező szerződtetéséről is. Látható lesz meseelőadás, zenés bohózat, magyar darab, klasszikus vígjáték, történelmi dráma, kabaré és kísérleti stúdióelőadás. A helyi előadások mellett nagy hangsúlyt fektetnek a tájelőadásokra is. /Tájékoztató a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2010. december 4.

A családorvos második könyve
Csütörtök este a kézdivásárhelyi Vigadó emeleti kistermében mintegy száz érdeklődő jelenlétében Fekete Vince József Attila-díjas költő bemutatta az általa szerkesztett kötetet, dr. Turóczi Ildikó családorvos Álomcsapda — gondolatok, jegyzetek... mindenről című könyvét...
...az orvos internetes naplójának könyvváltozatát. Turóczi Ildikó második könyve születéséről beszélt, majd Deme Róbert színművész részleteket olvasott fel a kötetből. (Iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. november 9.

Magyar nap Hidvégen
Szombat este sikerrel zárult a Székföldi magyar napok második kiadása a régió legészakibb falujában. A hétvégi csend és az esti előadás előnyére szolgált annak az ünnepségnek, amelyre megérzésünk szerint a település magyarsága igazából várt.
Megvalljuk, hogy ilyen alkalomra már aligha kerül lehetőség a szerfelett vegyes etnikummal bíró településen – ízlelgettük a telt teremben ülők véleményét. Hidvég lakóinak csak egyharmada magyar, ugyanennyi román, míg a maradó egyharmadot a román anyanyelvű cigányság teszi ki, amely azonban az utolsó népszámlálás alkalmával román nemzetiségűnek vallotta magát. Újra bebizonyosodott: helyénvaló volt a megyevezetés azon határozata, hogy minden évben megszervezze a Székföldi magyar napokat a régió három településén, Erősdön, Árapatakon, valamint negyvennyolcas győztes csatánk helyszínén, Hidvégen. Miután az ötletgazda nevében Gáj Nándor megyei tanácstag üdvözölte a hidvégieket, Horváth Miklós, az érdekszervezet helyi elnöke szólt. „Legyen emlékezetes ez a nap – mondta –, erősítse önazonosságunkat és magyarságunkat, tartsa meg erős kisközösségként szórványsorsra jutott helyi magyarságunkat, hiszen ezt szolgálja a ma esti kultúrműsor is.”
Nem azon kell aggodalmaskodni, hogy huszonkét tanulóra apadt a hidvégi iskola magyar tagozata, hanem örvendeni kell, hogy egyáltalán létezik, hogy két összevont osztályban sikeresen tanulnak anyanyelvükön – derült ki táncos-zenés műsoruk láttán (képünk), miként a székföldi magyarság helyzetére jelképesen illő Kőműves Kelemen népballada-megjelenítésükből is, amelynek színpadi változata Gajai Mária és Sala Emília pedagógus munkája. A másodikos Pivolda Irma Anna korát meghazudtolva adta elő Kányádi Sándor Krumplis mese című versét. Ráduly Baka Rebeka népdalcsokrával a székföldi erősdi fiatalok üzenetét hozta, míg a deres hajú Göncze Sándorné Petőfi-versével a szomszédos árapatakiakét, ugyanis mindkét falu népes csoportja eljött a hidvégi előadásra. A két és fél órás műsor többi részét megyei együttesek szolgáltatták. A Fenyőcske Néptáncegyüttes csíkszentdomokosi, felcsíki és sóvidéki fergeteges számaival ízleltette a székely tánckultúra egy-egy kincsszemét, népdalokat adott elő Bodor Andrea. Formában volt a Kónya Ádám Művelődési Ház Visky Árpád Színjátszó Társulatának minden szereplője, akik három Nóti-jelenettel nevettették meg a népes közönséget. A humoros-életes darabokat művészi leleményességgel helyezte színpadra Deme Róbert fiatal rendező.
Az estnek azonban volt egy számomra különleges eseménye is. Horváth Miklós kissé csodálkozva mondta, hogy megérkezett az a két brassói ötvenhatos, akik a földvári megemlékezésen mondták, hogy eljönnek a hidvégi magyar napra is. V. Lay Imre és testvéröccse, Lay György egykori politikai foglyok, ünnepi uniformisban érkeztek. „Eljöttünk – mondta Imre –, hogy megtiszteljük az egyre fogyó hidvégi magyarokat, mert emlékezetükben a legtovább él a földvári fogolytábor szomorú emléke.” Másnap érdeklődéssel olvastam Lay Imre számomra dedikált ajándék visszaemlékezését (Brassói srácok. Az EMISZ és az ’56-os forradalom. Cenk Könyvek, 2006).
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. július 19.

Ismét Csernátonban járt az Unikornis
A középiskolás diákok Unikornis nyelvi olimpiájának országos szakaszát egyhetes tábor formájában szervezte meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége múlt héten az alsócsernátoni Kovács Vendégházban.
A második alkalommal megszervezett táborban a verseny két internetes fordulóján legjobb eredményt elért hat csapat (két-két gyergyószentmiklósi és tasnádi, valamint egy-egy Kovásznai és Kézdivásárhelyi) tizenhat tanulója, tizenöt leány és egy fiú vehetett részt. A tábori programot és a színházi foglalkozásokat Deme Róbert színművész, rendező irányította, aki Ördög-Gyárfás Eszterrel a táborvezetői teendőket is ellátta. A szakmai programot Kádár Edit, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének oktatója és csapata, Csősz Enikő magyar–kínai szakos, valamint Erdei-Doloczki Csilla és Lakatos Aliz mesterképzős hallgatók biztosították. A versenyen kívül több nyelvészeti műhelyfoglalkozáson is részt vehettek a diákok és kísérőtanáraik, kézműves-foglalkozások és múzeumlátogatások, сsíkszeredai és gyimesi kirándulás színesítette a programot, de a közös zenélés és éneklés sem mAradt el. A nyelvi versenynek a Haszmann Pál Múzeum adott otthont, ahol a kúria kellemesen hűvös szobái és a hangulatos park székely házai mellett még a hársfa alatt is jó hangulatú csapatmunka folyt, amint egyik helyszínről a másikra jutva újabb és újabb kihívás fogadta a diákokat. A verseny értékelése és a díjazás szombaton zajlott. A verseny első díját idén a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium diákjainak Toldalék csapata nyerte (Ambrus Dorottya és Bajcsi Anna, XI. osztály, felkészítő tanáruk Patek Mária), a második díjat ugyanennek az iskolának az I.D.E nevű, IX. osztályos diákokból álló csapatának (Miklós Eszter, Kozma Dalma Edina, Farkas-Schüller István, felkészítő tanáruk Portik Gabriella) ítélte a zsűri, a harmadik díjat a tasnádi Technológiai Líceumba vitte el a Szófaragók csapata (Gáti Johanna, Hegyi Barbara és Szommer Petra, X. osztály, felkészítő tanáruk Bendel Júlia Krisztina), a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum Észbontók csapata pedig dicséretben részesült (Menyhárt Réka, Barabás Kinga, XI. osztály és Kiss Eszter, IX. osztály; felkészítő tanáruk Czilli Aranka). Kézdivásárhely és Tasnád második csapata az ötödik, illetve a hatodik helyen végzett. A díjakat stílusosan egy Unikornis-maszkban adták át Ördög-Gyárfás Lajos, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége ügyvezető elnöke jelenlétében.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. október 11.

A volt ozsdolai orvos ötödik könyve
A kézdivásárhelyi Kosztándi Képtárban több mint száz érdeklődő jelenlétében pénteken este mutatták be a céhes városban született és jelenleg Kolozsváron élő Turóczi Ildikó, egykori ozsdolai családorvos ötödik könyvét: az Eszter idén látott nyomdafestéket Budapesten, mégsem a legfrissebb, ugyanis a Buen Camino! és a második kameruni kötet között született.
Eszter műfajilag önéletrajzi elemekkel átszőtt regény, és a szerző vallomása szerint nagyon sok olyan rész is szerepel a könyvében, amiket szó szerint másolt át levelekből. A szerző első könyve, az Álomcsapda 2010-ben a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadónál jelent meg, amit újabb három követett, kettőben afrikai, kameruni élményeit, a Buen Camino! Jó utat! címűben pedig spanyolországi 800 kilométeres gyalog megtett zarándokútját örökítette meg. A szerzővel Fábián Helén, a Polyp Televízió munkatársa beszélgetett. A kötetből Deme Róbert színművész, rendező olvasott fel részleteket. (iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998